Az alumínium jelenleg az elektronikus hűtőbordák legszélesebb körben használt anyaga. Az alumínium tulajdonságai ideálisak a készítéshez alumínium hűtőbordák. Jó hővezető képesség és alacsony ár.
Az alábbiakban a hőleadó iparban használt tiszta alumínium és alumíniumötvözetek jellemzőit ismertetjük.
Tiszta alumínium: Sűrűség: Az alumínium nagyon könnyű fém, amelynek sűrűsége 2.71 g/cm3, ami a tiszta réz körülbelül 1/3-a.
Vezetőképesség és hővezető képesség: az alumínium jó hővezető képességgel és elektromos vezetőképességgel rendelkezik. Ha az alumínium keresztmetszete és hossza megegyezik a rézével, az alumínium elektromos vezetőképessége a réz körülbelül 61%-a. Ha az alumínium és a réz tömege azonos (a hosszúság egyenlő), akkor az alumínium vezetőképessége a réz 200%-a.
Kémiai tulajdonságok: jó ellenállás a légköri bomlással szemben, mert a felületen könnyen képezhet sűrű alumínium-oxid filmet, amely megakadályozhatja a belső fémek további oxidációját. Az alumínium nem lép reakcióba tömény salétromsavval, szerves savakkal és élelmiszerekkel. Az alumínium egy arcközpontú kockaszerkezet. Az ipari tisztaságú alumínium rendkívül műanyag (ψ=80%). Könnyen ellenáll a különféle formázási eljárásoknak, de a szilárdsága túl kicsi, σb körülbelül 69Mpa, így a tiszta alumíniumot csak hideg deformációval lehet megerősíteni. Vagy ötvözés, hogy növelje szilárdságát, mielőtt szerkezeti anyagként felhasználható lenne;
Az alumínium nem mágneses, nem szikrázó anyag, jó reflexiós tulajdonságokkal. Látható és ultraibolya fényt egyaránt képes visszaverni. Az alumínium szennyeződései a szilícium és a vas. Ha nagyobb a szennyeződés, a vezetőképesség, a korrózióállóság és a plaszticitás alacsonyabb. ;
Másodszor, alumíniumötvözet: Ha bizonyos mennyiségű bizonyos ötvözőelemet adnak az alumíniumhoz, majd hideg megmunkálásnak vagy hőkezelésnek vetik alá, bizonyos jellemzők nagymértékben javíthatók. Az alumíniumban leggyakrabban használt ötvözőelemek a réz, magnézium, szilícium, mangán és cink. Ezeket az elemeket önmagukban vagy néha kombinációban is hozzáadhatjuk, és a fenti elemeken kívül nyomnyi mennyiségű titánt, bórt, krómot vagy hasonlókat is hozzáadhatunk. Az alumíniumötvözet összetétele és a gyártási folyamat jellemzői szerint két típusra osztható: öntött alumíniumötvözetre és deformált alumíniumötvözetre.
Deformált alumíniumötvözet: Ezt a fajta alumíniumötvözetet általában meleg vagy hideg nyomással, azaz hengerléssel, extrudálással és egyéb folyamatokkal dolgozzák fel, és lemezek, csövek, rudak és különféle profilok készítésére használják. Ezeknek az ötvözeteknek elég magasnak kell lenniük. Plasztikusság, így az ötvözettartalom kisebb. Alumíniumötvözet öntéséhez a folyékony fémet közvetlenül a homokformába öntik, hogy különféle formákat és összetett alkatrészeket készítsenek. Az ilyen ötvözetekhez jó öntési tulajdonság, azaz jó folyékonyság szükséges, és kis ötvözettartalom esetén alkalmas alumíniumötvözet deformálására. Ha az ötvözettartalom magas, öntsön alumíniumötvözetet.
Az alumíniumötvözet rugalmassági modulusa kicsi, ami csak az acél 1/3-ának felel meg. Vagyis ugyanazon keresztmetszet alatt ugyanaz a terhelés érvényesül. Az alumíniumötvözet rugalmas deformációja háromszorosa az acélénak, és a teherbírása nem erős, de a szeizmikus teljesítmény jó. Az alumíniumötvözet keménységi tartománya (beleértve az izzítási és öregedési állapotot is) 20-120 HB.
A keményebb alumíniumötvözetek lágyabbak, mint az acél. Az alumíniumötvözet szakítószilárdsági határa 90 Mpa (tiszta alumínium) és 600 Mpa (szuperkemény alumínium) között van.
Az acélhoz képest a rés nagy. Az alumíniumötvözet olvadáspontja alacsony (általában körülbelül 600 °C, az acél körülbelül 1450 °C). Az alumíniumötvözet normál hőmérsékleten és magas hőmérsékleten is kiváló plaszticitású, és extrudálással rendkívül bonyolult keresztmetszeti formájú, vékony falú és nagy méretpontosságú szerkezeti részgé alakítható. A megfelelő mechanikai tulajdonságok mellett az alumíniumötvözetek kiváló korrózióállósággal, hővezető képességgel és dobási tulajdonságokkal is rendelkeznek.
